Pannon-Work Ausztria (Österreich)

hir title

ÁlláshirdetésekMunkaadóknakCégünkrőlBefektetők

Cégünk minőségirányítási vezetője, Torma Beáta fontos kérdésekre válaszolt

2021-02-02

Milyen munka világát érintő változás/ok volt/ak 2021 elején?

A foglalkoztatást érintően 2021. január elejétől jelentős és átfogó módosításokkal nem kellett barátkoznunk. Természetesen egyes adózási módosítások érintették némileg a munka világát, pl. a cafeteria adózását illetően, illetve a NAV új nyomtatványmintákat tett közzé a munkabérhez kapcsolható egyes adókedvezményekről.

A munkaszüneti napok körüli munkarend-változásról (hosszú hétvégék 2021-ben) szóló miniszteri rendelet már tavaly nyár óta ismert volt.

A foglalkoztatást érintően, de a társadalombiztosítás tárgykörében 2020. július 1-től hatályos jelentős változások (pl. egy kulcsos társadalombiztosítási járulék, járulékfizetési alsó határ stb.) csak néhány pontban módosultak (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék összege 8.000 Ft/hó, illetve 270 Ft/nap.)

Sokakat érinthet, hogy az ú.n. súlyos fogyatékosok szja kedvezménye formálisan nem adó, hanem adóalap kedvezménnyé alakult át, de a mértéke gyakorlatilag változatlan.

Örvendetes, hogy évek óta nő a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása országosan is, a Pannon-Work cégcsoportban közel tíz éve jó gyakorlat, hogy jelentős létszámú megváltozott munkaképességű munkatársunk talált pénzkereseti lehetőséget és a hasznosság érzését vállalatunknál. Nos, az ő esetükben 2021-től megszűnt az ú.n. kereseti korlát. Korábban (rehabilitációs, vagy rokkantsági) ellátásuk mellett csak korlátozottan végezhettek keresőtevékenységet. Magasabb díjazás (tartósan a minimálbér másfélszeresét meghaladó) esetén az ellátásukról le kellett mondaniuk. Ez igazán méltánytalan volt, de 2021. január 1-től végre munkájuk tisztességes javadalmazása mellett sem kell nélkülözniük az – egyébként jellemzően nem magas – pénzbeli ellátásukat.

Ilyen még nem volt, hogy év elejére nem tudtak megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Miben változtatta meg a PW idei elindulását ez a késői döntés?

Mint ahogy a legtöbb munkáltatónál, és jelentős munkavállalói körben, úgy nálunk is a bizonytalanságot fokozta ez a késlekedés. Bizonytalanság a munkavállalók irányába történő kommunikációban, bizonytalanság a vevői szerződések (újra)tárgyalásában, bizonytalanság az üzleti tervek előkészítésében.

Látni kell, hogy egy ilyen módosítás, ennek csúszása, vagy elmaradása nem csak az érintettek munkabérének kalkulációjára van hatással, azaz nem csak egyszerűen a minimálbéres munkavállalók alapbér emelését kell ilyenkor végrehajtani a bérprogramokban, hanem ez számos más munkavállalói csoportot, bérkategóriát érint, hiszen a minimálbér/garantált bérminimum emelése a bérek „összetorlódását” eredményezné, ezzel jelentős bérfeszültséget teremtene a magasabb bérkategóriák változatlansága mellett. Széleskörű béremelés esetén viszont az összes bértömeg növekedhet jelentősen a munkáltatóknál, ami nyilván az üzleti eredményekre hat. Érdemes látni, hogy egy HR szolgáltató cég esetében a munkabér és járulék költségek az árbevétel akár 85-90%-át is elérhetik, ezért a bértömeg változása kardinális kérdés.

A munkaerő-kölcsönzési szakmában ráadásul a kölcsönzött dolgozó és a kölcsönvevő azonos munkakörű saját munkavállalója vonatkozásában be kell tartani az ú.n. ekvivalencia szabályt, alkalmazni kell az azonos munka, azonos bér elvét, így nekünk a bérezés kérdésében minden egyes kölcsönvevővel szorosan együtt kell működni.

Az ITM-államtitkár elmondta, hogy félévkor további egy százalékkal emelkedhet a minimálbér. Befolyásolja majd a munkaerő közvetítő cégek működését ez a megállapodás?

A sajtóban hozzáférhető kommunikáció alapján évközi minimálbér emelés csak a munkáltatók szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségének párhuzamos csökkentésével várható.

A HR szolgáltató cégek esetében ez a kérdés a munkaerő-kölcsönzési, illetve a szövetkezeti üzletágakat érintheti – amennyiben és amennyire vannak minimálbéres munkavállalóik.

Nem feltétlenül ismert az a tény, hogy ebben a szektorban a szolgáltatónak viszonylag kevés ráhatása van a dolgozóknak adott bérre. Ennek okait az előző kérdésnél már kifejtettem.  A vállalati oldallal legfeljebb azt tudatosítják a HR szolgáltatók, hogy a piacon adott munkakörben és lokációban kb. milyen bérrel lehet sikeresen toborozni. Egy esetleges évközi 1%-os minimálbér a toborzási piacnak várhatóan nem fog újabb lenületet adni.

Ha valóban realizálódna az évközi minimálbér-emeléssel párhozamosan a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése, akkor előállhat olyan helyzet, hogy évközi újratervezés szükséges, de az üzleti működésben, a vevői kapcsolatokban emiatt nem számítunk komoly zavarokra.